Sinrin-joku - Erdőterápia

MIT JELENT AZ ERDŐFÜRDŐ, SINRIN-JOKU?

Wellness a fák közt - az erdőfürdés a selfness mozgalmak legújabb üdvöskéje

Minden 1982-ben kezdődött, amikor a japán Erdészeti Ügynökség igazgatója, Akijama Tomohide, megalkotta a Sinrin-joku kifejezést, amely szó szerint erdőfürdőt jelent, de talán világosabb, ha úgy fordítjuk: elmerülés a természet atmoszférájában. 2004-ben megalakult az Erdők Terápiás Hatásának Egyesülete, és azonnal nagyszabású kísérletbe fogtak: két éven keresztül kétszáznyolcvan személy részvételével huszonnégy japán erdőben vizsgálták az erdei és a városi környezet hatását a szervezetre. A kísérletet vezető egyetemi csoport nem túl meglepő módon kimutatta, hogy egy erdei séta stresszcsökkentő hatású az emberre, és egyéb pozitív következményei is vannak.
Az eredményt nem nevezhetjük sokkolónak, de a Csiba egyetem kutatói számokkal is alátámasztották a felfedezéseiket, és mivel a japán néplélek része a rend, az átláthatóság és a tisztaság szeretete, a Sinrin-joku évről évre népszerűbbé vált, és a természetben töltött idő ezáltal terápiás pluszjelentéssel gazdagodott.
A mai, nyugati erdőfürdőzés atyja Amos Clifford és az általa 2011-ben megalapított ANFT (Természet- és Erdőterapeuták és Programok Szövetsége), amely ma már egy – japán kivételével – világszerte alkalmazott standard módszertant dolgozott ki az erdőfürdőzés és az erdőterápia hatásainak maximalizálására.
Fiziológiai-antropológiai szemszögből nézve, az emberiség az elmúlt hétmillió év java részét természetes környezetben élte. A városi környezetben élők száma csak az elmúlt 200 évben növekedett meg ugrásszerűen – 30 millióról majdnem 4 milliárdra. Ennek megfelelően fiziológiai funkcióik és az emberi psziché a legjobban a természetes környezethez illeszkednek.

TELJESÍTMÉNY HELYETT JÖHET AZ ÖRÖM
Az erdőfürdő evangélistái szerint az ő mozgalmukat nem szabad összekeverni a túrázással. A hiking célja az, hogy az ember eljusson A pontból B pontba, míg a Sinrin-joku célja sokkal inkább az itt: jelenlét a fák közt, kapcsolatteremtés az élővilággal az érzékszerveken keresztül.
Az erdőfürdőzés tulajdonképpen egy wellness technika, amely teljes csendben zajlik. A séták során az erdőfürdő-vezető meghívásokkal segíti az elmélyülést, a meghívások között azonban van lehetőség az élményeink megosztására is.

AZ OFFLINE AZ ÚJ LUXUS
Az említett japán kutatás megállapította, hogy azoknak az embereknek, akik erdőben sétáltak, két óra alatt 16 százalékkal alacsonyabb volt a kortizolszintjük, mint azoknak, akik városban közlekedtek, az ilyen számok pedig segítenek abban, hogy az erdőterápiára nem csak trendy buzzwordként tekintsünk. És mielőtt legyintenénk, arról sem árt megfeledkezni, hogy az urbanizáció hatásaként az ember egyre inkább egy barlanglakó lénnyé válik, aki csak akkor mozdul ki a lakásából, ha nagyon muszáj, és valamiféle kötelessége úgy kívánja. (Egy átlag városi ember esetében a beltérben töltött idő aránya 87 százalék). Nem nehéz észrevenni, hogy a hasonló trendek mögött nagyon határozott vágy bújik meg, ez pedig az, hogy lekapcsolódjunk a rendszerről. Az információs forradalomnak köszönhetően a folyamatos online állapotában létezünk, az okostelefon az agy és a psziché heroinja, és az emberiség egyelőre vesztésre áll az újfajta függés elleni háborúban.
A jóga, a mindfulness mozgalom, a hosszútávfutás, a softabb hygge, a lagom és az erdőterápia is mind ugyanannak az elkeseredett keresztesháborúnak a különböző ütközetei: vissza akarjuk szerezni önmagunkat, a lelkünket, egyfajta egészséges egyensúlyt, hogy többek legyünk, mint a Facebook-feedünket ész nélkül görgető zombik.
Ha szerencsénk van, sikerül kicsit kiszakadnunk a mátrixból, és miért ne történhetne meg ez itt a mátrai erdőkben?

ERDŐFÜRDŐZÉS RÖVIDTÁVÚ HATÁSAI

• nyugtat, csökkenti a stresszt és a belső rágódást a problémáinkon;
• kiragad a hétköznapokból egy támogató közösségbe, és megerősíti a valahová tartozás élményét;
•  feltölt, kikapcsol, javítja a közérzetünket, igazi örömforrás lehet.

AZ ERDŐFÜRDŐZÉS TARTÓS ALKALMAZÁSA, AZ ERDŐTERÁPIA HATÁSAI:
Ahogyan az erdőfürdő sem túra vagy meditáció, úgy erdőterápia sem mosható össze más terápiás technikákkal. Nem egy erdei beszélgetős pszichoterápia, még csak nem is mozgásterápia, jóga vagy meditáció.
Az erdőterápia tulajdonképpen az erdőfürdőzés terápiás célú, rendszeres és tartós alkalmazása, amely jól alkalmazható a kiégés, a hangulatzavarok és szorongásos betegségek kiegészítő terápiás kezelésében, valamint a stressz eredetű hormonális megbetegedések (pl. terméketlenség), szív és érrendszeri megbetegedések, emésztőrendszeri megbetegedések és akár a rák megelőzésében, a gyógykezelések alatt és a rehabilitációban.
1. Megerősíti a testi-lelki ellenálló-képességet, erősíti az immunrendszert
2. Segít megtalálni a helyünket a világban
3. Hatékonyan támogat az önismeret útján
4. Javítja az életminőséget
5. Megváltoztathatja az élethez és a természethez fűződő viszonyunkat, ezáltal hozzájárulhat az ökológiai válság kezeléséhez az egyén és a társadalom szintjén is.

EGYSZERRE 5 ELŐNYHÖZ JUTTAT:
1. Egészséges test
2. Lelki egyensúly
3. Önazonosság, értelmes élet
4. Közösségi élmény
5. Egészséges környezet

+1 Csodálatos felismerések a séta során és egy új életélmény a természettel való kapcsolaton keresztül.

Szerző: Bach Éva, a Forest Therapy Institute első magyar erdőterápiás szakembere, a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság alapító tagja